|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (1.rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről.
Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred, két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint 6 ezer katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, körülbelül 180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökken az itt állomásozó haderő állománya. Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrina megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra váltásának. x A szovjet csapatok részleges kivonása a Magyar Köztársaság területéről 1989-ben már megkezdődött. Mi történt eddig, és - a korábbi, illetve a legújabb döntés értelmében együttvéve - milyen egységek távoznak 1990 végéig Magyarországról? - A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben - a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként - Magyarországról egy teljes harckocsi hadosztályt, egy harckocsi kiképző ezredet, egy vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg- és aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek - amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre tehető - kivonását is. (folyt.köv.)
1989. december 28., csütörtök 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|