 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében.
A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették,
hogy nem a koalicióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet,, ültette
őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelöl, hogy mielőbbi
parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a parlament
decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor
szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti
időszakban is maradjon hívatalban, hiszen szükség van munkájára a
későbbi fontos döntések előkészítésében. A Magyar Néppárt országos
titkára, Varga Csaba sürgette, hogy a parlamenti bizottságok
tevékenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzéki pártok
képviselői is. Szorgalmazta egy olyan társadalmi, nemzeti testület
létrehozását is, amely a választások végéig - az új és a régi
progresszív pártok képviselőinek bevonásával - állandó koordinációs
fórum lehet az Országgyűlés és a pártok között.
A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási
előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A
Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes
szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók
tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s
vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet
Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata
Néppárt elnöke Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot,
hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat,
amelyek aáírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást.
Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az
ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak
ellenzékké. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh
Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte,
hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó
párt reform szárnya hajtotta végre - nemcsak az ellenzéki tömegek
nyomására - azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását
eredményezik. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|