 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Vöröskereszt - Románia
|
Bukarest, Genf, 1989. december 25. hétfő (DPA) - A bukaresti repülőteret újra megnyították, de csak a segélyszállítmányokat hozó gépek számára, és azokat is csak nappal fogadják - jelentette hétfőn a DPA nyugatnémet hírügynökség a Malévtól származó értesülések alapján.
A Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjának értesülései szerint
az Otopeni repülőtér nyitva áll a segélyszállítmányok részére. A
bukaresti légikikötőban nagyobb gondok vannak az üzemanyaggal és más
szolgáltatásokkal, mint a constantai és a craiovai repülőtereken -
mondta a Vöröskereszt genfi szóvivője. Közölte azt is, hogy egy
orvosi csoportjuk, amely korábban a bukaresti repülőtéren kezdődött
harcok miatt ott maradt, be tudott jutni a fővárosba. Megérkezett a
szervezet két másik csoportja is, amely Magyarországról indult
gépkocsival, és vasárnap késő este bejutott Aradra és Temesvárra.
Ezzel egyidőben a világ minden részéről érkeznek a
segélyküldemények Románia részére. A lengyelországi Krakkóból három
katonai repülőgép indult hétfőn Bukarestbe gyógyszerrel és
vérkészítményekkel a fedélzetén. A brit vöröskereszt 31 tonnányi
kötszerből, és orvosi műszerekből álló szállítmányt küldött
Romániának. A Finn vöröskereszt orvosokból álló csoportot indított
útnak, hogy a román kórházakban részt vegyenek a harcokban
megsebesültek ellátásában. Az orvosok először a bulgáriai Várnába
utaztak, ahol a Nemzetközi Vöröskereszt központot hozott létre a
romániai segélyek fogadására. +++
1989. december 25., hétfő 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|