|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Temesvár - NSZK-visszhang
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 18. hétfő (MTI-tud.) - A nyugatnémet rádióállomások a reggeli óráktól kezdve - magyar, osztrák és jugoszláv forrásokra hivatkozva - részletesen beszámoltak a Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető önkényuralmi elnyomó rendszere ellen kirobbant temesvári tüntetésekről, a katonaság embertelen közbelépéséről, a román határintézkedésekről.
A Deutschlandfunk rádióállomás hétfő déli híreiben a vezető politikai események sorában ismertette a tüntetés okait. Megállapította, hogy a tiltakozások eredetileg arra irányultak, hogy megakadályozzák a romániai emberi jogokért küzdő magyar református lelkész, Tőkés László elhurcolását. Tőkés küzdelméről hétfőn írást közöl a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap. A Die Welt, szintén hétfőn, részletes helyszíni tudósításában - Tőkés László fényképét is közölve - leírja a polgárjogi küzdelem új szakaszát, amelynek során a román ortodox egyház hívei és a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók szombaton már közös erővel megakadályozták a magyar református pap deportálását. Az újság ezt az összefogást jelentős tényezőnek tartja a Ceausescu-rezsim elleni harc szempontjából. A Deutschlandfunk hétfő déli híradójában külön jelentést közvetített budapesti tudósítójától, aki összefoglalta legújabb értesüléseit a temesvári, az aradi és a kolozsvári megmozdulásokról, és éppen az adás közben ismertette azt az eddig még meg nem erősített hírt, hogy Tőkés Lászlót a román titkosrendőrség feleségével együtt ismeretlen helyre hurcolta. A rádióban a tudósító hangsúlyozta, hogy a megmozdulások már pénteken kezdődtek diákok és munkások részvételével, és azokban főként románok vettek részt.+++
1989. december 18., hétfő 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|