|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl programja (6. rész)
|
Ezzel kapcsolatban egyébként a kancellár hangoztatta, hogy az NSZK-ban örömmel fogadták Horn Gyulának a német egység gondolatát támogató értékelését; a magyar külügyminiszter szavait nagy figyelemmel tanulmányozzák. A nemzetközi élet kérdéseit taglalva mindkét részről hangoztatták, hogy a kelet-európai reformok megvalósítása szempontjából létfontosságú a szovjet peresztrojka sikere. Helmut Kohl kedvezően nyilatkozott Mihail Gorbacsov indítványáról egy újabb helsinki típusú találkozó összehívására. Kiemelte azonban, hogy a résztvevőknek pontosan tudniuk kell, mit is várnak egy ilyen rendezvénytől, mert nem szabad vállalniuk egy esetleges kudarc kockázatát. Véleménye szerint a leendő találkozó főbb témacsoportjai közé tartoznának a fegyverzetkorlátozással, a gazdasági együttműködéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák. De egy Helsinki-II. találkozón a német kérdés is megkerülhetetlen lenne. A kormányfők röviden érintették a kétoldalú kapcsolatokat is; ezek részletes elemzése azonban a kíséretükben lévő népes szakértői gárdára vár az elkövetkezendő napokban. Kohl kancellár és Németh MIklós egyetértett abban, hogy a két ország kontaktusai kedvezően fejlődnek. Úgy vélték, hogy az együttműködés elmélyítése érdekében folytatni kell a magas szintű politikai találkozókat, s szükség van a gazdasági kapcsolatok bővítésére, a vállalatok kapcsolatainak erősítésére, a vegyesvállalati formák elterjesztésére. Nem maradhatnak ki az együttműködésből a műszaki-tudományos, oktatási kapcsolatok, s az úgynevezett humán kontaktusok sem. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|