|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl programja (5. rész)
|
Helmut Kohl a délutáni órákban katonai tiszteletadás mellett koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén. A kegyeletes aktust követően a kancellár Németh Miklóssal találkozott a Parlamentben. A két kormányfő szűk körű megbeszélésén az MTI értesülései szerint tág teret szenteltek a magyar reformfolyamatok értékelésének. A magyar vendéglátó, Németh Miklós az ország helyzetét elemezve mindenekelőtt a jövő héten esedékes parlamenti költségvetési vita fontosságáról szólt. Elismerte, hogy kormánya rendkívül kemény intézkedésekhez kéri az Országgyűlés támogatását, ezeknek a feladatoknak az elvégzése azonban tovább már nem halogatható. A kormánynak az ezzel járó népszerűtlenséget is vállalnia kell, annak ellenére, hogy márciusban valószínűleg választásokat tartanak Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós úgy vélekedett, hogy bármilyen kormány lenne is hatalmon, ezeket a súlyos lépéseket mindenképpen meg kellene tennie. Helmut Kohl nagy szimpátiával szólt az úttörő magyar reformokról, s azokat példamutatónak nevezte a kelet-európai, illetve más országok számára is. A magyarországi belső átalakulások egyik fontos jele volt az NDK-ból kivándorolni szándékozó állampolgárok szabad utazásának biztosítása. A magyar kormány humánus döntéséért Kohl kancellár most ismételten tolmácsolta az NSZK kormányának és népének köszönetét. Bár a Német Szövetségi Köztársaság figyelmét érthető módon most jórészt az NDK reformjainak támogatása köti le, Helmut Kohl hangoztatta, hogy az NSZK nem fog megfeledkezni Magyarországról sem; támogatására továbbra is számíthat a magyar nép. A kancellár röviden áttekintette a közelmúltban megtartott strasbourgi csúcstalálkozó eredményeit, hangoztatván, hogy a 12-ek körében sokat változott Magyarország megítélése; az országról alkotott kép ma egyértelműen pozitív a nyugat-európai országok körében. A találkozóról természetesen nem hiányzott a német kérdés megvitatása sem. Kohl kancellár ismertette vendéglátójával a német kérdés rendezésére vonatkozó, a közelmúltban tett tízpontos javaslatának lényegét. Elképzelésének kulcseleme, hogy a két német állam közeledése, egyesítése egy hosszú, fokozatos folyamat eredménye lesz. Németh Miklós is osztotta a kancellárnak azt a véleményét, hogy a német újraegyesítés kérdését csak az összeurópai folyamatokba ágyazva lehet vizsgálni. Ennek kapcsán mindketten kiemelték a fegyverzetkorlátozás, illetve a katonai-politikai tömbök közötti kapcsolatépítés fontosságát. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|