|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl programja (4. rész)
|
Kohl kancellár emlékeztetett arra: november 16-án Strasbourgban a magyar külügyminiszter kérelmezte, hogy országa teljes jogú tagja lehessen az Európa Tanácsnak. Az NSZK - mondta a kancellár - támogatja ezt a kérelmet. Díszdoktori beszédét a belső átalakulás és a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseinek taglalásával zárta Helmut Kohl, hangoztatva, hogy az állami élet belső rendjének újraszabályozása egyúttal a magyar külpolitika alapértékeit is érintette. Ennek kapcsán a kancellár rámutatott: a népek együttélésére is érvényes, hogy a tartós béke csak egy átfogó jogrend formájában képzelhető el. Olyan rendben, amely elkötelezett a szabadság és az igazságosság eszméje iránt. A béke elengedhetetlen feltétele, hogy tiszteletben tartsák minden egyes ember méltóságát, a népek elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát. Szabadság és önrendelkezés - ez a német kérdés magja is - szögezte le Helmut Kohl. - Honfitársaim az NDK-ban - a magyarországi reformfolyamat sikerének is köszönhetően - 40 év után, egy békés forradalommal most indultak el a béke, az emberi jogok és az önrendelkezés felé vezető úton. A németek keleten és nyugaton egyaránt önrendelkezést kívánnak minden német számára. Célunk egy szabad és egyesített Németország, egy szabad és egyesített Európában. - Kontinensünk nyugati részében az európai egyesülés folyamatával a béke és az együttműködés olyan művét kezdtük meg, amely erős vonzerőt fejt ki a Közösség határain túl is. Az Európai Közösséget tovább akarjuk erősíteni. A Közösség azonban csak akkor lehet egy valóban átfogó európai egyesülés alapja, ha megőrzi nyitottságát kelet felé - hangoztatta zárszavában a szövetségi kancellár. (folyt. köv.)
1989. december 16., szombat 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|