|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl programja (2. rész) - Díszdoktorrá avatás
|
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi tanács kiemelkedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá fogadta dr. Helmut Kohlt. A díszdoktor-jelölt tudományos munkásságát és érdemeit Györgyi Kálmán professzor, a kar dékánja méltatta az egybegyűlt népes hallgatóság előtt. A dékán mindenekelőtt arról a szerepről szólt, amelyet Kohl kancellár vállalt az Európa nyugati és keleti fele közötti jobb megértés elősegítése érdekében. Györgyi Kálmán hangoztatta: a Magyar Köztársaság Kelet-Közép-Európában fekszik, és részese annak a megosztottságnak, amely Európát a II. világháborút követően két táborra szakította. E megosztottság hazánkat távolabbra sodorta mindattól, amit nemcsak földrajzi értelemben nevezünk Európának, hanem gazdasági, kulturális és politikai tekintetben is. Az elmúlt időszakban Magyarország alapvető átalakuláson ment át, csaknem példa nélkül áll az a folyamat, amelyben az egypártrendszerű proletár diktatúra állama független demokratikus jogállammá alakult át. Magyarországnak nemzeti érdeke fűződik ahhoz, hogy megtalálja az Európához vezető utat, s azon célba is érjen. Ezt az utat a segítő kéz egyengetheti. A Honoris causa doktori cím adományozásával az egyetemi tanács azt kívánja elismerni, hogy a szövetségi kancellár ilyen segítő kezet nyújt Magyarország felé. Kohl kancellár már hivatalba lépése, 1982 óta érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri a magyar-NSZK kapcsolatok alakulását. Ez az érdeklődés és szimpátia az utóbbi években a Magyarországon megindult politikai és gazdasági reformfolyamat hatására tovább növekedett. Ma már - az ország nagyságától függetlenül - a Magyar Köztársaság különleges helyet foglal el az NSZK külkapcsolati rendszerében. Györgyi Kálmán a kapcsolatokat elemezve különös hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország jelentős támogatást kapott a szövetségi kancellártól a nyugat-európai politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszerrel való kapcsolatfelvételben. Mindez Kohl kancellár személyes segítsége nélkül aligha lett volna végbevihető. Különösen fontos, hogy Helmut Kohl a kapcsolatépítés során szorgalmazta azt is: a többi nyugati ország se csupán együttérzéssel fogadja a magyarországi reformtörekvéseket, hanem azok megvalósításához nyújtson gazdasági és pénzügyi támogatást is. Az Eötvös Lóránd tudományegyetem újonnan felavatott tiszteletbeli doktora, Helmut Kohl Fülöp József rektortól vette át a kitüntető címet, majd beszédet mondott a hallgatóság előtt. (folyt. köv.)
1989. december 16., szombat 14:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|