 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Kiosztották a Budapest-Bécs Világkiállítás budapesti helyszínének helykijelölési pályadíjait
|
1989. december 13., szerda - A Budapest-Bécs világkiállítás budapesti helyszínére kiírt helykijelölési és területrendezési tervpályázat díjait szerdán osztották ki, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. A világkiállítás budapesti helyszíne - ha a rendezés jogát megkapjuk - Dél-Budapest, ezen belül Lágymányos vagy a Csepel-sziget északi része lesz.
A Fővárosi Tanács, a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítő
bizottsága, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi
Minisztérium közösen meghirdetett tervpályázatára összesen 25 mű
érkezett, közülük 12 a dél-budapesti térségre. Mint Baráth Etele
államtitkár a díjkiosztó ünnepségen elmondotta, azért esett a bíráló
bizottság választása e térségre, mert ez a terület a főváros
fejlődési irányába esik, és minden irányú megközelítés szempontjából
előnyös. E térség nyújtja környezeti szempontból a legkedvezőbb
lehetőséget és e változat esetén kapcsolható be a legteljesebben a
Duna - mint a főváros jelentős természeti adottsága - a
világkiállítás környezetének alakításába. A Duna két oldalán
végrehajtandó fejlesztések nagy mértékben gazdagíthatják a fővárost.
A dél-budapesti helyszín ,,kiszolgálásához,, szervesen kapcsolódhat
az egyébként is esedékes és indokolt fővárosi infrastrukturális
beruházások - M0-ás autópálya, Lágymányosi-híd, dél-budai metró -,
és így a kiállítási terület több irányból, a városközpont további
terhelése nélkül megközelíthető lesz.
Szabó János akadémikus, a bíráló bizottság elnöke arról szólt,
hogy ha a világkiállítás rendezésének jogát, mint az várható,
december 14-én a Nemzetközi Kiállítások Igazgatósága (BIE) Párizsban
Ausztriának és Magyarországnak ítéli, elengedhetetlen a rendezvény
előmunkálatainak felgyorsítása, az építészeti pályázat mihamarabbi
kiírása. Mindehhez el kell készíteni a terület rendezési terveit, és
fontos az is, hogy azonnal meginduljanak a szükséges
infrastrukturális beruházások.
A bíráló bizottság - neves építészek, közgazdászok,
városrendezők - két első díjat ítélt oda. Szenczi Ottó és
munkatársai, valamint a másik első helyezett, a Bálint Imre vezette
munkacsoport 500-500 ezer forintos díjban részesült. (MTI)
1989. december 13., szerda 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|