 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (2. rész)
|
Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án
mentesítette Asztalos Jánost, a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól.
Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték.
A korábbi bírósági határozatok ismertetése után dr. Strausz
János elmondta, hogy a legfőbb ügyészség perújítási nyomozást is
lefolytatott, ami új tényeket hozott a felszínre. A feltárt
bizonyítékok kétségessé teszik Királyfalvi Miklósnak az 1948 évi
tárgyaláson tett beismerő vallomását, amelyre annak idején
bűnösségét alapozták. A fegyverszakértői vélemény, hiteles
bizonyítékként, ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt
Asztalos János bűnösségének megállapítása a felbujtóként elkövetett
szándékos emberölés bűntettében. A plébános ugyan agitált az egyházi
iskolák államosítása ellen.
Az első tárgyalási napra a terheltek közül Asztalos János és
Belicza Gyula megjelent, Orosz János és Kusnyér János nem. A bíró
kérdésére Asztalos János elmondta: összesen 8 és fél évet töltött
börtönben, elmondása szerint végig az Andrássy út 60-ban őrizték. Az
ügyészségi vizsgálat során nem, a mostani tárgyaláson viszont
elmondta, hogy a rendőrség a pócspetri gyilkosság után folytatott
nyomozás alkalmával megkínozta, és ilyen eljárásban része volt a
börtönben is. Elmondta azt is, hogy - bár ő maga azokban a percekben
nem volt a gyilkosság helyszínén, amikor a fegyver eldördült - mégis
állítja, hogy, nem történt gyilkosság. Szerinte a rendőr szét akarta
oszlatni a tömeget, egyszer a levegőbe lőtt, ám ezzel a tömeget nem
félemlítette meg; ezután hadonászni kezdett a puskával, aminek tusa
az épület kőkarzatára ütődött és így sült el.
Belicza Gyula vallomásában azt állította, hogy gy az emberek nem
voltak kapával, kaszával, villával felszerelkezve.
A tárgyalást december 5-én folytatják. (MTI)
1989. december 1., péntek 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|