|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
|
------------------------------------------------- London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) - Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január 7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási küzdelemből? - Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb ellenzéki csoportok törékeny egységét is. A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január 7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat. A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást, mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok választanának elnököt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|