 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar gazdaság átalakítása
|
-----------------------------
München, 1989. november 19. (SZER, Párizsi magyar figyelő) -
Kemény István heti rovata következik:
Kornai János 33 éve foglalkozik a szocialista gazdaság
működésének elemzésével. Munkái - különösen a Hiány című műve - az
egész világot bejárták, most azonban nem tudományos művet, hanem
programjavaslatot írt a magyar gazdaság átalakítására. Címe:
Indulatos röpirat az átmenet ügyében.
A Heti Világgazdaság november 11-iki számában közölt interjúban
Réti Pál elsőnek azt kérdezte Kornaitól, hogy miért éppen most lép
ki az általa választott szerepkörből, miért éppen most áll elő egy
átfogó gazdaságpolitikai javaslattal. Kornai válasza úgy szólt, hogy
akkor érdemes javaslatot készíteni, ha az ember bízik benne, hogy
megfogadják. Eddig nem volt meg ez a bizalom, s most, a leendő,
szabadon megválasztandó parlamentnek és az általa választott
kormánynak szól a bizalom.
Mint az interjúból kiderül, Kornai a gazdaságban két szektort
különböztet meg, az egyik az állami, a másik a magánszektor. Az
egyik - az állami - rosszul működik, a másik - a magánszektor - jól
működik. Valóban, annak, aki hosszú idő után látogat haza, kettős
benyomása van. Az egyik szerint minden rosszul megy, a másik szerint
mégsem megy minden rosszul. Ez a második benyomás a magánszektornak
köszönhető. Sokan figyelmeztetnek az összeomlás veszélyére.
Alighanem a magánszektornak tulajdonítható, hogy ez az összeomlás
eddig nem következett be.
Más különbség is van a két szektor között. Ez abban áll, hogy a
magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami
szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország
pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot
követel Kornai. Az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet
akarja bevezetni. Idézem: (folyt.)
1989. november 19., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|