|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.
Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága. Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi, nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket, amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát, olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak - mondotta a magyar külügyminiszter. Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|