|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Fidesz, az MSZDP és az SZDSZ állásfoglalása az MDF bojkottfelhívásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 15., szerda - Megdöbbenve értesültünk arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége a november 26-i népszavazás bojkottjára szólította fel híveit. Ez lesz az első népszavazás Magyarországon. Kiírását több mint 200 000 honpolgár kényszerítette ki. Még jól emlékezünk rá, hogyan próbálták jogi csűrés-csavarással, az aláírásgyűjtők megrágalmazásával, az aláírók értelmi képességének kétségbe vonásával útját állni a népszavazásnak. Ez nem sikerült. Ha az MDF nemcsak a nevében volna demokrata, ha nemcsak szavakban volna ellenzéki, és nem csak saját vezetésének presztizsével törődne, nem változtatott volna álláspontján, nem csatlakozott volna a népszavazás elleni szégyenteljes hadjárathoz. A Demokrata Fórum vezetői most tesznek közzé bojkottfelhívást, amikor a népszavazással azok, akiket eddig alattvalóknak tekintettek, először válhatnak a nemzet ügyeiben közvetlenül döntő állampolgárokká. A Fórum elnöksége azt állítja, hogy a föltett kérdések közül három már értelmetlen, fölösleges újra szavazni róluk. Ez nem igaz. A Munkásőrség feloszlatásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről éppen a népszavazás követelésének hatására döntött sebtiben a Parlament. Ez a kapkodó határozat azáltal válhat visszavonhatatlanná, hogy a nép a maga szavazatával megfellebezhetetlenné teszi. Az sem igaz, hogy az MSZMP és utódpártja már elszámolt a vagyonáról Az MDF elnöksége szerint a bírósági bejegyzéshez mindenképpen el kell végeznie a számadást. A bíróság azonban csak a vagyon eredetét nem érintő listát kér. Ez nem az az elszámoltatás, amelynek eredményeként a közvagyon visszaszáll jogos tulajdonosára, a magyar népre. Az államfőválasztás kérdésében az MDF vezetősége egyenesen ellentmond önmagának. Azt állítja, hogy nem az elnökválasztás időpontja a fontos, hanem az, hogy mielőbb eljuthassunk a szabad országgyűlési választásokhoz. Ha azonban az elnökválasztásra a parlamenti választások előtt kerül sor, akkor a parlamenti választások végzetes késést szenvednek. A valószínűleg kétfordulós elnökválasztási színjáték beláthatatlanul elhúzódik, és ezért a parlamenti választásokat a nyár előtt nem lehet megrendezni. Közben a helyzet egyre ingatagabbá válik, és fenyeget a veszély, hogy mindannyian megcsömörlünk a vég nélküli választásoktól. (folyt.köv.)
1989. november 15., szerda 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|