|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A népszavazás és a választások várható rendje
|
--------------------------------------------- München, 1989. november 15. (SZER, Magyar híradó) - A népszavazás kérdéséhez kapcsolódik Szőcs Géza jelentése: - Mai becslés szerint 7 millió 853 ezer 962 választásra jogosult lakos járulhat november 26-ikán a népszavazási urnák elé, hogy véleményt nyilvánítson az ismeretes négy kérdésben. Ebből mintegy 100 ezer külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak nem áll majd módjában szavazni, minden bizonnyal jónéhányan el is haláloznak majd időközben, vagy betegség, esetleg jogvesztés miatt maradnak távol -, mindenesetre tény annyi, hogy hozzávetőleg 37 ezer szavazat híjján 2 millió voksra lesz szükség ahhoz, hogy érvényes, és a politikai történések jelenlegi struktrúját megváltoztató döntés szülessék. Vagyis: közel 2 millió szavazat szükséges ahhoz, hogy a három, a parlament által már elfogadott törvényt meg lehessen kérdőjelezni, és ugyanennyi szavazat kell ahhoz is, hogy a január eleji, közvetlen elnökválasztás lekerüljön a napirendről. Mindez az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, illetőleg a Választási Iroda vezetőinek ma délutáni, parlamenti sajtótájékoztatójából derült ki, számos egyéb, olyan részlettel egyetemben, mint például a várható költségek - ez jóval több mint 200 millió forint -, vagy az, hogy összesen 11.013 szavazókörben lehet szavazni, vagy az, hogy a legelső becslések csak a 26-ikáról 27-ikére, azaz a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka várhatóak. Miután a körzeti szavazóirodák általában este 6-kor, kivételesen 8 órakor fognak zárni. A választói névjegyzéket az illetékes tanácsok már megkapták, a szavazásra jogosultakat postai úton értesíteni fogják - mivel azonban tévedések bármikor előfordulhatnak, célszerű alaposan meggyőződni ezeknek a kifüggesztett listáknak a helyességéről. (folyt.)
1989. november 15., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|