|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 7. folyt.
|
Az MSZP - vagy akkor még MSZMP - utolsó ajánlata például a munkásőrségben az volt, hogy 20 ezer fővel csökkentik a létszámot, egyébként marad úgy az intézmény, ahogy volt. Mi ebbe nem nyugodhattunk bele, ezért lett az egyik kérdés, amely a munkásőrség feloszlatására vonatkozott. Az MSZP bent akart maradni a munkahelyeken. Kézenfekvő volt a másik kérdést megfogalmazni: vonuljanak ki a pártok a munkahelyekről. Az MSZMP bejelentette, hogy a vagyonát törvényesen szerezte, arról elszámolni csak a tagjainak köteles. Kézenfekvő volt a harmadik kérdés: számoljon el az állampárt a kezelésében lévő közvagyonról. Úgy döntöttek a tárgyalóasztal mellett, hogy mód nyílik egy puccsszerű elnökválasztásra, egy 10 napos kampánnyal megtartott elnökválasztásra. Egészen egyértelmű volt, hogy egy demokratikusan gondolkodó pártnak el kell követnie mindent azért, hogy ezt lehetőleg megakadályozza. Tehát kézenfekvő volt a negyedik kérdés, hogy az elnökválasztást csak a szabad országgyűlési választások után lehessen megtartani. A kérdések itt teljesen természetszerűleg vetődtek fel, és teljesen természetes volt az összekapcsolásuk. Ezek voltak azok az ügyek mégegyszer, amelyek nem oldódtak meg a Nemzeti Kerekasztal mellett és szemlátomást arra volt szükség, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében nyilatkozzon a magyar nép, és amint nyilatkozott, amint tömegesen, százezrével aláírta az aláíró íveket, a kérdések egy része azonnal megoldódott szinte. Ekkora hitelt tud érni 200 ezer magyar állampolgár aláírása. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|