 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- A népszavazásról - 2. folyt.
|
- Azt hiszem, hogy a kérdés ilyen feltevése nem helyes. Először
is nem természeti törvény, hogy csak most lehet köztársasági elnököt
közvetlenül választani, és aztán már soha sem. Erről a politikai
tárgyalóasztal mellett az aláírók és az MSZP döntöttek, illetve a
mostani magyar parlament szavazott így.
Más kérdés, hogy a mi véleményünk szerint is egy parlamentáris
demokráciában nem az elnöknek kell lenni a végrehajtó hatalom
fejének, hanem a miniszterelnöknek, így az elnököt nem is kell
közvetlenül megválasztani.
Azt gondoljuk, hogy az elnök kérdésében majd a szabadon
választott Országgűlés után kell dönteni. S természetesen az új
Országgyűlésnek megvan az a módja, hogy alkotmánymódosítással akár
közvetlen elnökválasztást írjon elő. Természetesen a mi parlamenti
képviselőink valószínűleg ezt nem helyeselnék. Mert mi parlamentáris
rendszert akarunk. De ez a kérdésfeltevés, hogy mi most megfosztjuk
a magyar népet valami nagyszerű dologtól, ez teljességgel nem
helytálló, hiszen mi most csak azt mondjuk, hogy most itt
Magyarországon ez év őszén, telén ne legyen elnökválasztás, hanem az
elnök-kérdésről majd csak az új országgyűlés döntsön.
- Én még azt tenném hozzá, illetve hát más oldalról megvilágítva
ugyanezt a dolgot, hogy egyrészt amikor ezt az elnökválasztási
dolgot kitalálták, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy ez egyszeri
ajándék. Végül is az MSZMP és az aláírónak nevezett pártok is csak
egyszer tartották jónak ezt az elnökválasztást, a nép általi
elnökválasztást, ez az egyszeri ajándék, nem a népnek adott ajándék,
nem szokás a népnek ilyenfajta ajándékokat adni, hanem az MSZMP-nek.
(folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|