|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nem végleges program
|
Beszélgetőpartnerem Kiss János, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt vállalkozói és gazdasági kérdésekben illetékes országos titkára. Mint mondotta, a párt már hosszabb ideje és meglehetősen széles körben folytat dialógust gazdasági programjáról a nyilvánossággal, annál is inkább, mert a párt gazdasági téziseit nem tekinti véglegesnek. S a vita során az alapvető kérdésekben, de számos részletproblémában formálódik mind markánsabbá az álláspontjuk. - VÖRÖS VINCE PÁRTELNÖK A KÖZELMÚLTBAN A TV-BEN ELHANGZOTT INTERJÚJÁBAN AZT MONDOTTA, HOGY A MEZŐGAZDASÁG SORSÁN ÁLL VAGY BUKIK A MAGYAR NEMZET JÖVŐJE ÉS AZT, HOGY A JÖVŐ A KISGAZDASÁGOKÉ. EZ AKÁR A PÁRT SŰRÍTETT PROGRAMJÁNAK IS TEKINTHETŐ. - A párt történelmi szerepvállalása, elkötelezettsége mindenekelőtt a falun, mezőgazdaságban dolgozók, a kisgazdák iránt régóta közismert. A mezőgazdaság meghatározó helyét és szerepét a nemzet életében és a gazdaságban jól szemlélteti, hogy ez az ágazat egymagában munkát ad a lakosság mintegy 60 százalékának. A mezőgazdaságnak az elmúlt évtizedekben elért világpiaci mércével mérve is jelentős eredményei, a gyakran kedvezőtlen gazdasági, politikai és társadalmi feltételek ellenére meggyőzően bizonyítják a parasztember hagyományos földszeretetét, hozzáértését és szorgalmát, azt, hogy ez az ágazat kedvezőbb feltételek esetén valóban a jövő nagy ígérete. - A MEGÚJULÓ MEZŐGAZDASÁG AZ ORSZÁG FELEMELKEDÉSÉNEK EGYIK ZÁLOGA, DE EHHEZ TÖBB ELŐFELTÉTEL MEGVALÓSULÁSA SZÜKSÉGES, ÍGY PÉLDÁUL A FÖLDTULAJDON RENDEZÉSE, A TULAJDONFORMÁK KIALAKÍTÁSA; A PIACGAZDASÁG MEGHONOSÍTÁSA. MIT TART A LEGFONTOSABBNAK? - Az alapvető problémákat a rendezetlen tulajdonviszonyok okozzák, amiből következik, hogy pártunk szorgalmazza és sürgeti e kérdések mielőbbi megoldását. (folyt.)
1989. november 7., kedd 14:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nem végleges program 2.
|
Egyértelműen és szilárdan a magántulajdon mellett vagyunk, különleges fontosságot tulajdonítunk a gazda-tudat felébresztésének és megerősítésének. A mezőgazdaság tevékenységét vállalkozó-barát gazdaságpolitikának kell irányítania, hogy a vállalkozás szilárdan megvethesse a lábát a nemzetgazdaságnak ebben a fontos ágazatában. Itt mondom el azt is, hogy valljuk: a gyárak legyenek a dolgozóké, de ne ködös, elvont, érthetetlen és sokféleképpen értelmezhető elgondolás alapján. Váljanak tényleges tulajdonossá és a tulajdonosi szemléletet annak valamennyi előnyös voltával, részvények megvásárlása útján teremtsék meg, megfelelő feltétel-rendszer mellett. Akinek pénze fekszik - a nem ingyen osztogatott - részvényben az érdekeltté válik gyára prosperálásában és jogot ad a vezetés érdemi irányítására is. Innen vezet az út - a tőzsdén keresztül - a majdani végleges tulajdonosokhoz. Az FKP alapkérdésnek tekinti a föld újrafelosztását, magántulajdonba adását. A jelenlegi téeszek termelőeszköz-kezelő, szolgáltató és ipari vállalkozásokká alakulnának. A falvak lakossága szabadon választhatna a föld, illetve ennek az értéknek megfelelő, fent említett vállalkozáson belüli tulajdonhányad között. A szolgáltató szervezetek a kialakult új helyzetben üzleti alapon végeznék tevékenységüket (aratás, felvásárlás, értékesítés stb), a már meglévő ipari tevékenységeik mellett. Lehetségesnek tartjuk, hogy önkéntes alapon egyes területeken fennmaradjanak a jelenlegi téeszek, illetve az új földtulajdonosok újra szövetkezzenek és ily módon farm-szövetkezetek alakuljanak. - A MAGÁNTULAJDON PRIMÁTUSA MELLETT TEHÁT ELKÉPZELHETŐNEK TARTJÁK A KÖZÖSSÉGI, AZ ÁLLAMI, ESETLEG ÁTMENETI JELLEGGEL A BÉRLETI RENDSZERT? - Igen. A magángazdálkodó vállalkozás térhódítása olyan folyamat, mely nem ígérkezik rövidnek, hiszen valljuk, hogy a piacgazdaságot nem lehet kialakítani. - az csak kialakulhat - csak kialakulásának intézményes feltételeit lehet és kell alkotmányosan, jogilag és politikailag megteremteni. (folyt.)
1989. november 7., kedd 15:00
|
Vissza »
|
|
Nem végleges program 3.
|
Visszatérve a földtulajdon kérdéséhez, úgy véljük, hogy a régi tulajdonosok vagy örököseik - kérésre - megfelelő értékű elszámolás mellett (adott esetben részvényként) kaphassák vissza tulajdonukat, ha ennek fejében fejlettebb technológiát, piacképesebb terméket és új munkahelyeket ígérhetnek. Párunk a földtulajdon reformjánál is az önkéntességnek és szabadságnak ad priorítást. Szabaddá és egyenlő esélyűvé kell tenni minden tulajdonformát. A gyakorlat döntse el, hogy hol milyen tulajdonforma, milyen arányban jön létre. A szövetkezeti földtulajdon kerüljön tellekkönyvileg az eredeti tag-tulajdonos vagy örököse nevére. Legyen a szövetkezeti tulajdon osztható, értékesíthető. Végezetül: a megújult mezőgazdaság új arculatához illő új előljáróságok kellenek a falvak élére, alárendelve a faluközösségeknek, mely hűen kifejezné az új demokratikus közszellem egyik követelményét: kis államigazgatást - nagy önkormányzatot. (MTI-Press) kl/pé P. M.
1989. november 7., kedd 15:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|