|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (6. rész)
|
A dokumentum rámutat: a vállalati törvény, a társasági törvény és az átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok vagyonkezelő központokká átalakulva, egymás közt csereberéljék részvényeiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy így megállapíthatatlanná válik a végső tulajdonos, és a régi menedzserek változatlanul ellenőrizhetetlen hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok fölött. Ily módon pedig a vállalati vagyont önkényesen leértékelve magánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy megfizetnék tőkerészük valódi piaci értékét. Az így végbemenő, az állampolgárok jogait és erkölcsi érzékét sértő reprivatizálás megakadályozására az SZDSZ javasolja, hogy hozzanak létre az állami vagyon sorsát felügyelő kormányszervet. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el a rendőrséggel kapcsolatban. Ebben sürgetik a rendőrség helyzetét szabályozó törvény megalkotását, az állambiztonsági szervezetnek a Belügyminisztérium felügyelete alól való kivonását. Az SZDSZ szerint amíg létrejön az új Országgyűlés állambiztonsági szervezetet ellenőrző bizottsága, a felügyelet ellátásával többpárti szakértői testületet célszerű megbízni. A közgyűlés által elfogadott negyedik határozat támogatásáról biztosítja a kormány azon döntését, amellyel a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek. Az SZDSZ ugyancsak támogatja azt a törekvést is, hogy az MTA tárgyalóbizottsága, a külföldi és a hazai független szakértők, valamint a környezetvédők és a Minisztertanács tanácsadó testületének véleménye alapján a kormány a dunakiliti-bősi létesítmények sorsát csak a hiányzó vizsgálatok elvégzése után kívánja eldönteni. A küldöttközgyűlés nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a szombati prágai békés megmozdulás résztvevőivel, valamint Tőkés László temesvári lelkésszel. Az SZDSZ-tanácskozás záró napján választották meg a Szabad Demokraták Szövetségének harminc tagú tanácsát, valamint új ügyvivőit. Az ügyvivő testület tagjai: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. A háromnapos közgyűlés Eörsi István, az SZDSZ-tanács tagja zárszavával fejeződött be. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|