|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (5. rész)
|
Ebben az esetben azonban az SZDSZ-nek is fel kell készülnie arra, hogy közös ellenzéki jelöltet támogasson. Kis János szerint az SZDSZ-nek semmiképp sem kell saját államfőjelöltet állítani, hanem olyan közös ellenzéki jelölt támogatásában kell megegyeznie más szervezetekkel, aki pártok felett áll. Ezt követően határozati javaslatokat vitattak meg a küldöttek. Először is - némi szövegmódosítással - hétpontos határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról. Ebben az SZDSZ állást foglal amellett, hogy meg kell rendezni az SZDSZ által kezdeményezett és 200 ezer honpolgár által támogatott népszavazást mind a négy kérdésben, s a referendumnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó döntést. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökválasztásra csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani, hogy nem keletkezett alkotmányos űr, hiszen az országnak van ideiglenes köztársasági elnöke. Az SZDSZ ugyancsak sürgeti, hogy tárgyalások útján rendezzék a pártok vagyoni helyzetét, illetőleg biztosítsák a tömegtájékoztatás pártatlanságának feltételeit. A határozat negyedik pontja célszerűnek minősíti, hogy a nemzeti egyeztető tárgyalások súlypontja a kormányhoz kerüljön át. Ugyanígy fontosnak minősíti, hogy a kormány terjesszen elő rövid távú válságkezelési programot, amelyhez kérje a politikai pártok, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek támogatását. Az SZDSZ ezzel kapcsolatban leszögezi: kész vállalni, hogy a nemzet érdekeit szolgáló válságkezelési kormányprogram végrehajtását pártpolitikai célokból nem támadja. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kormány egyértelműen nyilvánítsa ki: nem az MSZP, hanem a demokratikus átmenet kormánya. Az SZDSZ határozata sürgeti az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közötti tárgyalások haladéktalan felújítását. A hatodik pontban szorgalmazza, hogy valamennyi fegyveres testület hivatásos tagjai, valamint azok a közszolgálatban álló tisztségviselők, akiknek feladataik ellátását eskühöz kötik, esküdjenek fel a köztársasági alkotmányra. Végül pedig kifejti: a legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni a szabad parlamenti választások időpontját, s a választásokat a lehetséges legközelebbi időpontban meg kell tartani. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el az állami tulajdon sorsáról. Ebben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy miközben esély nyílik a politikai demokrácia megteremtésére, mind látványosabban zajlik a gazdasági hatalom átmentése. (folyt.köv.)
1989. október 29., vasárnap 21:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|