 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (1. rész)
|
1989. október 28., szombat - A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel működő, szociálliberális szervezet, s az elmúlt hónapokban az ország egyik legbefolyásosabb politikai tényezőjévé vált - hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapjának kezdetén Budapesten, a Gólyavárban.
Mécs Imre a szövetség eddigi munkájáról szólva emlékeztetett
arra, hogy az SZDSZ idén márciusban és áprilisban két fordulóban
tartott első közgyűlésén már elfogadta a rendszerváltás programját,
így mostani tanácskozás fő feladata a politikai és a választási
stratégia kidolgozása lesz. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat
hónapban jelentősen növekedett - 6000 fölé emelkedett - a Szabad
Demokraták Szövetségének taglétszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a
mostani tanácskozás, a szervezet történetében először,
küldöttközgyűlés legyen. Az SZDSZ-nek az Ellenzéki Kerekasztalban
való részvételéről szólva Mécs Imre egyrészt kiemelte: az EKA
jelentősen hozzájárult a pártállam leépítésének és az állampárt
visszaszorításának folyamatához, másrészt viszont sajnálatosnak
nevezte, hogy a nemzeti centrum augusztusban történt kialakulásával
az EKA-ban megbomlott az addigi egység. Ezzel kapcsolatban
emlékeztetett arra, hogy miért nem írta alá az SZDSZ a Fidesz-szel
és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával együtt a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások jegyzőkönyvét, és
hangsúlyozta: csak azért nem éltek vétójogukkal, hogy ne
akadályozzák meg az EKA-ban résztvevő többi szervezetet az
aláírásban.
Mécs Imre végezetül kifejezte azon reményét, hogy az SZDSZ
második közgyűlésén születendő döntések jelentősen befolyásolják
majd a szabad, független, demokratikus, majd a későbbiekben a jóléti
Magyarország megszületését. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|