|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ sajtótájékoztatója - eredményes volt az aláírásgyűjtő kampány (1. rész)
|
1989. október 27., péntek - Befejeződött az SZDSZ népszavazást szorgalmazó kampánya során gyűjtött aláírások hitelesítése, s az eredmények alapján a referendum kiírása törvényesen elkerülhetetlen - jelentette be Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője pénteken a Kossuth Klubban tartott SZDSZ-sajtóértekezleten.
A tájékoztatón ismertették az SZDSZ ügyvivő testületének állásfoglalását, amelyben leszögezik, hogy a szabad demokraták zükségesnek tartják a népszavazást a kezdeményezés valamennyi kérdésében - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyről; elszámoljon-e az MSZMP (MSZP) a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a munkásőrséget - megtartani. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben (a pártok munkahelyi működésének megtiltása és a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatása) sem fölösleges - mondotta Tölgyessy Péter, az SZDSZ tanácsának tagja -, hiszen ha a nép kinyilvánítja akaratát, ezzel lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Vagyis az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Parlament októberi döntését az adott kérdésekben. Az SZDSZ takarékossági szempontból elfogadhatónak tartja, hogy az említett négy kérdésben a referendumot, illetőleg a címer és a nemzeti ünnep ügyében a kormány által javasolt népszavazást egyidejűleg rendezzék meg. Ugyanakkor elfogadhatatlannak minősítik, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Az elnökválasztás ugyanis nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik, amikor is elindul a választási kampány. Márpedig az képtelenség - mutatott rá Tölgyessy Péter -, hogy párhuzamosan folyjék az elnökválasztási kampány és egy olyan népszavazás előkészítése, amely esetleg az államfő későbbi megválasztása mellett dönt. Az SZDSZ képviselői bírálták azt a törekvést, amely összekapcsolná az államfőválasztást, illetőleg a címer és a nemzeti ünnep ügyében rendezendő népszavazást. Ezzel ugyanis a csak a címerről és a nemzeti ünnepről szavazni kívánóknak is automatikussá válna a részvétele a köztársaságielnök-választáson, legfeljebb érvénytelen szavazatot adhatnának le. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|