 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 20., péntek - Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s méginkább a magyar nemzet várakozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett napirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakásával tovább építhető jogszabályi kereteket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődésénehez.
Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik
legvitatottabb kérdésben, az eljövendő szabad választások törvényi
szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a
megegyezést igyekezett előrelendíteni felszólalásával Pozsgay Imre
államminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet
azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a
pártszempontokon. A végül megszületett kompromisszum valamit
módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az
országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok
arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de
lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások
megállapodásába foglalt koncepciót.
E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán
rövidebb vita előzte meg a köztársasági elnök választásáról szóló
törvény elfogadását, majd a Munkásőrség jogutód nélküli
feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők
csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul
elítéltek, hátrányt szenvedettek teljes rehabilitálását, arról
azonban már megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként,
milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe.
Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű
támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a
módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság
kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös
Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet
is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki
a Magyar Köztársaságot. (MTI)
1989. október 20., péntek 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|