|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
|
A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez - azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a Parlamenttől. A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt, amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|