|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - ,,Út a jövőbe a demokratikus szocializmus ,, jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg - több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában -, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben.
Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma ,,keserédes,,. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|