|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (16. rész)
|
Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar Szocialista Párt alapszabály-tervezetének módosító, kiegészítő munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának részletes vitájához. Az érdemi munka megkezdését rövid intermezzo előzte meg. A tanácskozásnak a délutáni órákra már némileg feszültté váló légkörében ugyanis számos híresztelés, rémhír kapott szárnyra. Az egyik, nagy visszhangot kiváltott híradás szerint a Kádár János Társaság párttá alakult, s egyes hírek szerint ehhez az Összefogás platformnak is köze volt. A platformszerveződés nevében felszólaló Kemény László határozottan cáfolta ezt a feltételezést. Leszögezte: az Összefogás platform elérte célját - hiszen a kongresszus elkerülte a pártszakadást -, ezért feloszlatta magát. A Kádár János Társaság akciójához nincs köze. Az egyik küldött a kongresszus nyilvánossága előtt azt kérdezte: mi a valóságalapja a kormányválságról szóló híreknek, több miniszter lemondásának. ,,A kormány a helyén van,, - válaszolta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A híresztelések hamisak, semmiféle kormányválság nem fenyeget, a testület egyetlen tagja sem mondott le - hangzott a cáfolat. A kitérő után a kongresszus már valóban hozzáfoghatott az alapszabály-tervezet kimunkálásához. A tervezethez Fejti György fűzött szóbeli kiegészítést. A dokumentum előkészítésével megbízott munkacsoport vezetője hangoztatta: az elmúlt napon a kongresszus már egy történelmi jelentőségű okmányt elfogadott, amikor kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását, most az új párt ,,alkotmányának,, kimunkálására kell vállalkozniuk a küldötteknek. Az alapszabály-tervezet kidolgozását mind a kongresszust megelőzően, mind a legfelső pártfórumon élénk vita kísérte. A polémia legfontosabb tanulságait összefoglalva Fejti György hangsúlyozta: egyetértés alakult ki abban, hogy az alapszabálynak elveiben következetesnek és szilárdnak kell lennie, ugyanakkor az alkalmazott szervezeti megoldásaiban rugalmasságot kell tanúsítania. Az alapszabálynak következetességet kell mutatnia az önkéntesség elvének érvényre juttatásában, a lelkiismereti, véleménynyilvánítási, cselekvési szabadság, a pártdemokrácia, a tolerancia érvényesítésében. A szerveződési elvek rugalmassága pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy vissza kell szorítani azt az elidegenedést, amely a párt vezetése és a tagság között kialakult. A pártbürokrácia felszámolására nincsenek kész receptek, ezt a gyakorlati munka során kell a pártmozgalomnak kikísérleteznie. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|