 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Belga szakszervezeti mozgalom: az FGTB új arca (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. október 8. vasárnap (MTI-Panoráma) - A két nagy belga szakszervezeti központ, az FGTB és a CSC közül az előbbit nevezik ,,vörösnek,, a sajtóban, ám a vörös szín hiányzott a minap tartott kongresszus dekorációjából. Az 1898-ra visszanyúló belga szocialista szakszervezeti hagyományok letéteményese nem csak fiatalítast hajtott végre a vezetésben, de egyben új arculatot is öltött.
,,New look,, - hangoztatják a kommentárok, angol szóval, mintegy
fémjelezve a korszerűsítés jellegét is. Az új elnök - Francois
Jassens - képzettségére nézve jogász. Rögtön igyekezett erre
mentséget is találni: nem arról van szó, hogy a mozgalomtól távol
álló entellektüelek vették volna át a nagy munkásszervezet
irányítást, hanem egy olyan szakszervezeti aktivistát állítottak
erre a posztra, akinek módja volt képezni magát.
Mindenesetre tény, hogy az FGTB eddigi elnöke és főtitkára
egyaránt visszavonult a kongresszuson, az új vezetők fiatalabbak -
negyvenes éveikben járnak - és egyetemi diplomát lobogtatnak. Nem
mintha a régi vezetés elzárkózott volna az új módszerektől. André
Vanden Broucke, a távozó elnök volt az, aki a szakszervezetnek az
üzemi választásokon tapasztalt visszaesése nyomán megrendelte az
első független felmérést a tagság lelkületének állapotáról egy
közvelémenykutató intézettől. Ha az FGTB megújulásra törekszik, erre
a keresztény szakszervezetekkel (CSC) való versengés és az átalakuló
társadalom új kihívásai egyaránt ösztönzik.
Az FGTB soraiban több mint egy millió, a CSC szervezeteiben több
mint 1,3 millió dolgozó tömörül. Mint ebben az országban minden, a
szakszervezeti mozgalom is tartományi elrendeződésű. Az FGTB-nek is
van vallon, flamand és brüsszeli ága. Ezek külön-külön tömörítik az
ágazati szakszervezeteket. A középszintű kádereknek viszont külön
szervezete van az FGTB-n belül, egy-egy nagyvállalat keretében tehát
több különböző FGTB-szerveződésük lehet a dolgozóknak. A
kongresszuson régi témaként merült fel e párhuzamosság
megszüntetése, de semmi sem változott. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap 13:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|