|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kisgazdapárti alakuló gyűlés Csokonyavisontán (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Tagtoborzó és alakuló gyűlést tartott vasárnap délután a Somogy megyei Csokonyavisontán a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. A község és a környező falvak lakói közül mintegy 80, döntő többségében idős korú ember vett részt az összejövetelen, amelynek szónoka Hardi Péter, a Kisgazdapárt főtitkárhelyettese volt.
Bejelentette, hogy a Kisgazdapárt rövidesen közzéteszi teljes és részletes programját, amellyel indulni kíván a soron következő választásokon. A program főbb téziseit ismertetve Hardi Péter először pártja külpolitikai elképzeléseiről szólt. Alapvető célként jelölte meg az idegen fegyverektől mentes, független és semleges Magyarország létrehozását. Ennek érdekében amint a nemzetközi helyzet lehetővé teszi, országunknak el kell hagynia a Varsói Szerződést. Bár hazánk történelmi gyökerei szerint nyugati orientációjú - fejtegette a főtitkárhelyettes, földrajzi helyzetünk szükségessé teszi, hogy fenntarsuk a jó viszonyt a Szovjetunióval. A külpolitikai célok között említette Hardi Péter a határainkon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérését, helyzetének javítását. Belpolitikai kérdésekre térve elsőként a békés átmenet feltételeiről fejtette ki a Kisgazdapárt álláspontját. Eszerint az országnak ,,gyenge,, - csupán reprezentatív funkciót betöltő - köztársasági elnökre, a Parlament, a kormány és a bírói testület között megosztott hatalomra, a politikától mentesített erőszakszervezetekre van szüksége. A Munkásőrséget és az Ifjú Gárdát politikai és gazdasági okokból egyaránt fel kell oszlatni. A Kisgazdapárt alapvetően a magántulajdonra építi gazdaságpolitikai törekvéseit. Hardi Péter szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a választások után azonnal magántulajdonba kell adni a földet és a termelőeszközöket. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szabadpiaci versenyben győzhessen a hatékonyabb tulajdonforma. A veszteséges vállalatok költségvetési dotációját mielőbb meg kell szüntetni, s az így felszabaduló anyagiakat az infrasturktúra, az oktatás és egészségügy, valamint a szociálpolitika fejlesztésére kívánja fordítani a Kisgazdapárt. (folyt. köv.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|