|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imrét nem választották meg kongresszusi küldöttnek Debrecenben
|
1989. szeptember 6., szerda - Debrecen párttagsága nem választotta meg kongresszusi küldöttének Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP elnökségének tagját. A párttagság közvetlen szavazással 34 küldöttjelölt közül döntött arról, hogy ki legyen az a 27 párttag, aki a város MSZMP-tagságát képviseli majd az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
A küldöttjelöltek listáját augusztus 26-án az alapszervezetek képviselőiből álló elektori testület állította össze. Pozsgay Imre jelölése már akkor vihart kavart, a debreceni reformkörök kezdeményezése váratlanul érte a jelöltállítókat, az államminiszter neve ugyanis az előzetes listákon nem szerepelt. A reformkör képviselője arra a kérdésre, hogy az MSZMP elnökségi tagja miért nem vett részt a jelölésével foglalkozó tanácskozáson, nem tudott válaszolni, de bejelentette, hogy az államminiszter tud a jelölésről. Pozsgay Imre augusztus 28-án az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta, hogy Debrecenből bárki is megkereste volna a jelölésével kapcsolatban. Úgy ítélte meg, hogy szerencsésebb lett volna, ha valóban tud a javaslatról, s elektori fórumon kifejtheti álláspontját, azonban ennek ellenére vállalta a debreceni megméretést. A hajdú-bihari megyeszékhely több mint 14 ezres párttagságának kétharmada élt a közvetlen szavazás lehetőségével. A szavazatok összeszámlálása után szerdán, a késő esti órákban az MTI debreceni tudósítóját arról tájékoztatták, hogy Pozsgay Imre nem került a 27 kongresszusi küldött közé. (MTI)
1989. szeptember 6., szerda 21:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|