 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- MSZMP reformkör - 1. folyt.
|
Nyers Rezső salamoni megfogalmazása szerint olyan modernitásra
van szükség, mely egyet jelent a gazdasági és politikai rendszer
gyökeres reformjával.
Pozsgay is a "modell" kifejezést használta -, bár igen
erélyesnek tetsző módon. A sztálinista, vagy félig sztálinista
elépzelések híveire utalva azt mondta: legyen szabad hirdetni akár
azt is, hogy a föld lapos korong, mely a mindenség közepén
helyezkedik el -, azonban e felfogás híveivel nem lehet kiegyezni.
Kopernikuszi fordulatra van szükség.
Ez a kérdés átvezet bennünket a három beszéd egy másik
középponti témájához: a párt megújulásának és a párton belüli
irányzatok erőviszonyainak a kérdéséhez. Németh szerint az MSZMP-ben
két markáns irányzat ismerhető fel: az egyik radikális szakítást
akar a sztálini modellel és az ősbolsevik eszmékkel, felvállalja a
szabadságjogok értékrendszerét és fel akar zárkózni Európához. A
másik is reformokat kíván ugyan, de ezeket csak lassan, sokféle
kompromisszum közepette hajlandó vállalni. Nem szakít a bolsevik
eszmék rendszerével, hajlamos demagógiát alkalmazni, és itt-ott
szövetkezni is kész az ultrabalos erőkkel.
Nagy taps fogadta Németh szavait amikor azt mondta, hogy e két
irányzat kompromisszumából nem újulhat meg a párt. Nyers a probléma
más aspektusát hangsúlyozta: azt, hogy a reformereknek nem kell
külön pártot alkotniok, hanem az egész pártot kell a reformok
hordozójává alakítaniuk.
A ma 740 ezer főnyi párttagság többsége ugyan bizonytalankodik,
de ha e többséghez mérten a reformkörök a kisebbséget képviselik is,
úgy a balos konzervatívok még inkább kisebbségben vannak. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|