|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerváltás dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti. Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt, ami ma van, az formációelméletileg nem nevezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom - mondotta. Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, búcsút mondott a Magyar Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű változásra van szükség most a pártmozgalomban. Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a tanácskozás résztvevőnek. A Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese felszólalásában elmondta: a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6 százaléka támogatta az időközi választáson való indulsát. Az ellenzék közös jelöltje 46,6, az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot kapott. Az MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton belüli erők kompromisszum-készségének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját vereségüket készíttenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|