|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (2. rész)
|
Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új, általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem rendelkezik. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel nem értett egyet, mert a képviseletei demokrácia elvei alapján az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni - fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti reformkör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is kitűnt: a reformkörök és -alapszervezetek képviselőinek többsége az új típusú párt meghatározására, a modellváltás-rendszerváltás vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat. Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a reformerők győzelmére kell törekedni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|