|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nem mondott le a kecskeméti pártbizottság
|
1989. szeptember 2., szombat - A Magyar Szocialista Munkáspárt kecskeméti Városi Bizottsága szombati ülésén - egyezően a végrehajtó bizottság korábbi állásfoglalásával - elhamarkodottnak ítélte az MSZMP Kecskeméti Reformkörnek azt a felhívását, miszerint a testület mondjon le. Mint ismeretes, a reformkörösök az időközi országgyűlési képviselőválasztások során tanúsított passzivitása miatt szólították fel a pártbizottságot a lemondásra.
A mostani ülés résztvevői elismerték a választási előkészületek hiányosságait, amelyek jórésze - például az anyagi segítség és a világos politikai elhatárolódást kifejező program hiánya - az új helyzetből adódó tapasztalatlanságon múlott. Az MSZMP-jelöltek vereségének azonban alapvetően nem a pártbizottság az oka, fejtették ki véleményüket az ülés résztvevői. A tanulságokból okulva megbízták a végrehajtó bizottságot, hogy kezdje meg az általános választások előkészítésével kapcsolatos munkáját. A városi pártértekezletről viszont másképp döntött a pártbizottság testülete, mint az a végrehajtó bizottság ülése után ismertté vált. Eredetileg ugyanis háromfordulós pártértekezletet terveztek. Eszerint szeptember 29-én számolt volna be a testület a városi pártbizottság munkájáról, s ekkor tett volna javaslatot a szervezeti és személyi változásokra. Időközben azonban más vélemények kerültek előtérbe, így a város párttitkárainak az volt az álláspontja, hogy a városi pártértekezletet az MSZMP kongresszusa után tartsák meg. A pártbizottság ezzel a javaslattal értett egyet. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|