|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Münnich Ferenc Társaság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A Munkások Marxista-Leninista Pártja anarchista színezetű kezdeményezés, ahhoz a Münnich Ferenc Társaságnak (MFT) semmi köze, attól egyértelműen elhatárolódik - jelentette ki Aggod József, az MFT intéző bizottságának alelnöke szombaton Budapesten, a nemzeti színű és vörös zászlókkal feldíszített ELTE TTK Gólyavárában. A társaság közgyűlésén - amelynek jelszava ,,Hűség a szocializmushoz,, volt - 19 megye és Budapest 400 küldötte vett részt. Jelen volt Rajki Sándorné, az MSZMP Politikai Intéző Bizottság tagja is.
A közgyűlést levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ebben egyebek közt rámutatott: nagyon rokonszenves számára, hogy a Münnich Ferenc Társaság nem a tagadás ma oly divatos álláspontját képviseli, hanem az előremutató közös cselekvés módozatait kutatja. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a társaság nagy felelősséggel lfoglalkozik a nép sorskérdéseivel. Aggod József beszámolójában hangsúlyozta: a társaság célja a népi demokratikus és szocialista forradalom vívmányainak megőrzése, továbbfejlesztése. Az olyan reformokat ellenzik, amelyek a szocialista értékek elsorvasztását célozzák. Ugyanakkor síkra szállnak a népi, demokratikus és szocialista célzatú reformokért, sőt, a radikális átalakításokért. Mint mondta, a kommunisták nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő forradalmárai, újítói is. Szólt arról is, hogy a társaság ellenzi a sztrájkokat, de nem fogadhatja el szó nélkül, hogy a dolgozó nép figyelmen kívül hagyásával döntsenek tulajdonról, árakról. Ezért vállaltak szolidaritást a SZOT kezdeményezésével. Berényi Ferenc ügyvezető titkár a szervezeti életről adott áttekintést. Elmondta, hogy a társaság 1984-ben történelmi bizottságként kezdte meg munkáját, miután néhányan arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik a Münnich Ferenc életével kapcsolatos emlékeket. Politikai szervezetté 1988 őszén váltak. Munkájukat a népfront önálló szervezeteként végzik, s kritikai szövetségesei az MSZMP-nek. Bírálta ugyanakkor az MSZMP budapesti reformkörének platformját, amely szerinte polgári restaurációs törekvéseket tartalmaz. Berényi Ferenc úgy vélekedett, hogy a sokat emlegetett csendes többségnek igenis van véleménye. Ezért az MSZMP nem felejtheti el, hogy a munkások, a dolgozók pártja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|