|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szétesik-e az MSZMP?
|
-------------------- München, 1989. szeptember 1. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP- vezetők egymásnak ellenmondó véleményeire és nyilatkozataira ma már az MSZMP-ben is azt mondják, amit ma illik mondani, hogy: hiszen ez természetes, ilyen a demokrácia, a pluralizmus. Vajon csakugyan olyan természetes-e mindez számukra? Kasza László foglalkozik a témával: Júliusban az MSZMP vezetőségének átalakítása, a pártelnökség életre hívása után mondta a Külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője: ez a négyes - Nyers, Pozsgay, Németh, Grósz - nemcsak a legjobb, hanem az utolsó felállás is az MSZMP élén. Ha ezek nem tudnak együttműködni, elkerülhetetlen a pártszakadás. Az elmúlt hónap, az utóbbi napok eseményei világosan mutatják: nem tudnak együttműködni. És valóban úgy látszik, elkerülhetetlen a pártszakadás. A nagy reményekkel beharangozott négyes fogatban Grósz Károly a szívére hallgatott: a baloldal mellett döntött. Olvasom, hogy a Nógrád megyei kommunisták tegnapi ülésén "igen magasra értékelte a Kádár-korszak érdemeit". Azét a korszakét tehát, amely erkölcsileg és gazdaságilag odajuttatta az országot, ahol van. Olcsó lenne most azt modnani, hogy közvetlenül Grósz előtt a Münnich Ferenc Társaság, a Marxista-Leninista Párt és a Marxista Egységplatform képviselői tették ugyanezt. Grósz Károly bizonyára nem tartozik közéjük. De az mindenesetre kétségtelen, hogy míg Pozsgay, Nyers, Németh állandóan arról beszél, hogyan kellene kijavítani a kádári 30 esztendő hibáit - Németh Miklós itt kalandorpolitikáról beszél - nem jelentéktelen, hogy a tőtitkár a mellett foglal állást. (folyt.)
1989. szeptember 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szétesik-e az MSZMP? - 1. folyt.
|
Tehát Grósz kontra Pozsgay, Nyers, Németh lenne a megosztás? Korántsem. Nyers Rezső - közösen Grósszal - nyilvánosan hatásköre túllépésével vádolta Pozsgay Imrét. És itt nem közömbös, hogy milyen ügyben: az MSZMP munkahelyekről való kivonulásáról volt szó. Alapkérdés. Pozsgay - ha csak fokozatosan is - a kivonulás mellett foglalt állást, ezzel közös nézetet vallva az MSZMP reformköreivel és valamennyi demokratikus párttal. Nyers Rezső ebben a kérdésben a régi, bolsevik nézetet tette magáévá, amikor kijelentette, hogy nem javasolja a párt kivonulását minden munkahelyről. Németh Miklós leszegett fejjel, nem nézve sem jobbra, sem balra teszi azt, amit a ráhagyott katasztrofális helyzetben egy kormányfő szűk lehetőségei között tehet. Azt mindenesetre sikerült elérnie: egyre többen hisznek neki, hogy valóban önállóságra törekszik a párttal, pártjával szemben. A pártelnökségen belüli ellentéteknél sokkal mélyebb a tagság egyes csoportjait elválasztó szakadék. A reformköröket - amelyek egyre világosabban csak Pozsgayra tesznek - egy világ választja el a Münnich Ferenc Társaságtól, vagy a marxista-leninistának nevezett sztálinista gyülekezettől. Ezek egy pártban? Ha maradnak, mindkettő megmarad olyannak, amelynek senki sem hisz. Az ügy odáig fajult, hogy a pártegységnek nevezett álomképhez annyira ragaszkodó Grósz Károly is azt mondta tegnap: a párt a szétesettség felé tart. Kár, hogy februárban megakadályozta a pártszakadást. (folyt.)
1989. szeptember 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szétesik-e az MSZMP? - 2. folyt.
|
Igen ám, de ki menjen? Az igazi reformisták - persze kik azok? - azt mondják, ők többen vannak, lépjenek ki a baloldaliak. Nyilván igazuk van. Azok viszont, akik - amennyiben ez lehetséges - a kádárista fügefalevéllel takarják el sztálinista meggyőződésüket, így gondolkodnak: az MSZMP-t mi alapítottuk, távozzanak, akik a mi pártunkkal nem értenek egyet. Nyilván nekik is igazuk van. Ez a kérdés, mint afféle, alapjában mégiscsak bolsevista pártban sem nem politikai, sem nem a többség véleményére alapuló, hanem hatalmi. És itt van a veszély. Hírek szerint a Központi Bizottság tagjai közül 23-an csatlakoztak a Marxista-Leninista Párthoz. Az az a munkásőrség egyre inkább sarokba szorul, nem kell sem az MSZMP reformistáinak, sem a kormánynak, sem pedig - mint most halljuk - a hadseregnek, veszélyessé teszi az eddig csak bizonytalannak tartott helyzetet. Következtetés? Szűrös Mátyás, a parlament elnöke erre jutott: az utóbbi napokban a visszarendeződés jelei tapasztalhatók. Kívánjuk, hogy ne legyen igaza. +++
1989. szeptember 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|