|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 10. folyt.
|
- Tiltakoztak Deutsch Tamás és Kerényi György letartóztatása ellen a különféle független pártok, országos és vidéki szervezetei is. Az MSZMP reformkörei is követelték a két prágai börtönben tartott magyar fiatal szabadon bocsátását. Az MSZMP-nek azonban olyan, szervezetbe tömörült tagjai is vannak, akik a csehszlovák hatóságok magatartását helyeslik. Íme a Magyar Nemzet augusztus 29-iki számában közzétett nyilatkozatuk: - "A Szocialista Demokrácia Frontja elnöksége soron kívül megvitatta hazánk külpolitikai kapcsolatának jelenlegi helyzetét, annak alakulását. Elítéljük a Fidesz és más csoportok 1989. augusztus 21-ikén, Prágában a Vencel téren elkövetett beavatkozását Csehszlovákia belügyeibe. Jószomszédi viszonyról beszélünk, és ugyanakkor az ország vezetőinek széthulló politikájával ártunk baráti kapcsolatainknak. Kijelentjük, hogy a Fidesz akciója felelőtlen provokáció volt a két nép barátsága ellen, mindez ártott hazánk demokratikus törekvéseinek. Úgy hisszük, nincs a világon olyan kormány, mely védtelenül nézné a belügyeibe való beavatkozást, de nem nézhetjük tétlenül saját kormányunk tehetlenségét sem. Határozottan követeljük bel- és külpolitikánk megszilárdítását, az országos vezetők tehetetlenségének megváltoztatását." - Ehhez a nyilatkozathoz - amelyet, ismétlem, a Szocialista Demokrácia Frontja elnöksége adott ki -, nem csupán műsorunk címében vállalt kötelezettségünk miatt nem kívánunk kommentárt fűzni. A hivatalos csehszlovák sajtó egyébként ugyanúgy nyilatkozott egész idő alatt az ügyről, mint az imént felolvasott közlemény magyar sztálinistái. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|