|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Bányász demonstráció Pécsett (2. rész)
|
A mecseki ércbányászati vállalat központjánál családtagjaikkal együtt gyűltek össze az aktív és nyugdíjas uránbányászok, valamint a velük szolidaritást vállaló mecseki szénbányák és más iparágak dolgozói. A mintegy tízezres tömeg csendben, méltóságteljesen vonult végig uránváros fő útvonalain, csupán a magasra tartott táblák jelszavai fejezték ki elégedetlenségüket. ,,Munkát, kenyeret ,, ,,Munkahely kell, nem segély ,, ,,Nem kell szén, nem kell urán? Mivel fűtünk holnapután?,, ,,Bezárt bányák, tönkrement tsz-ek, virágzó bankok?,, ilyen és hasonló jelmondatokat lehetett olvasni a transzparenseken. Ekkora méretű bányászmegmozdulás utoljára a két világháború között zajlott le Pécsett, s fájdalmas összehasonlitás: annakidején is a munkahelyük féltése vitte ki az utcára a tárnák dolgozóit, csak akkor az úri világ önkénye ellen tiltakoztak. Alapvető különbség azonban, hogy akkoriban fegyveres erőszak vetett véget a megmozdulásnak. Most a bányavállalat és a rendőrség előzetes megállapodása szerint kétszáz urán- és szénbányász tartotta fenn a rendet, őrizte a nyugalmat. Csupán a közlekedési rendőrök voltak a helyszínen, akik a felvonulók biztonságát óvták a járműforgalomtól, ám ők is kizárólag derékszíjjal, fegyver nélkül. A másfél kilométeres út megtétele után a tömeg lassan megtöltötte a városi sportcsarnokot, ahol bányász-nagygyűlést tartottak. A kívülrekedtek számára tv-képernyők és hangszórók közvetítették az eseményt. A Magyar Televízió pécsi studiója egyébként rendkívüli élő adásban mutatta be a bányászdemonstrációt a mecseki adótorony vételi körzetében. A gyűlésen több országos és helyi vezető mellett jelen voltak a Magyarországon működő összes bányavállalat képviselői, számos gyár és üzem küldöttei, valamennyi szakma szakszervezeti főtitkárai, a különböző politikai pártok és mozgalmak képviselői. Az MSZMP pécsi bizottsága e napon tartotta rendes ülését, s befejezése után testületileg csatlakozott a bányászdemonstrációhoz. Bevezetőül József Attila ,,A tömeg,, című költeménye hangzott el, benne a szállóigévé vált szavak: munkát, kenyeret (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|