|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 29., kedd - Az MSZMP reformkörei egységes pártot akarnak, amely megszabadul a korábbi terhes örökségétől, s programjával, működési elveivel a radikális reformokat szolgálja. Csak így van esélye annak, hogy a párt felelősen állhasson a nemzet elé, s egy demokratikus választáson a magyar nép bizalmát kérje. E gondolatok jegyében ajánlotta a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmébe az MSZMP reformköreinek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, vasárnap tartandó országos konferenciát Varga József, a tanácskozás sajtóirodájának vezetője.
A hétvégi rendezvény helyszínén - az MSZMP budapesti bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában - tartott sajtókonferencián Varga József emlékeztetett: a reformgondolatok és azok képviselői mindig jelen voltak az MSZMP-ben, de a sztálini típusú pártstruktúrában - még annak szelidített kádári változatában is - nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a pártszerűtlenség cimkéjével illeték e törekvéseket, vagy éppen kemény retorziót, megtorlást váltottak ki. A reformgondolkodás az elmúlt évtizedben tapasztalható megannyi negatív jelenség hatására egyre inkább felerősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyomás alakult ki, amely tavaly májusban robbanásszerűen sodorta el a tehetetlen, konzervatív pártvezetés jelentős részét. Véleménye szerint az utóbbi időben sokan átvették a reformretorikát, a gyakorlatban azonban a valóságos reformok érdekében nem sok történt. A párttagság a reformkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre sarkalására. Az országos tanácskozás céljaként nem csupán egy átfogó reformplatform megvitatását és elfogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy válaszokat fogalmazzanak meg minden olyan, a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök kötelessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpártrendszerű Magyarországán a hatalom gyakorlásában. A reformkörök azt kívánják, hogy a radikális reformeszmék talaján újhodjon meg az MSZMP, vagy - ha úgy tetszik - alakuljon új párttá. (folyt.köv.)
1989. augusztus 29., kedd 15:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem értenek egyet a reformkörök nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani vagy legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják megnyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresszuson a párt kétségtelenül meglévő konzervatív erői kerülnek többségbe. A reformkörökbe tömörült párttagok - s ebben véleménye szerint egyöntetű a vélemény - annak a pártnak már nem lesznek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit. A tanácskozás első napjának estéjén pohárköszöntőt mond Németh Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a meghívott vendégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala Megyei Választmánya társadalmi elnökének, Géczi József politológusnak és Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint ha az MSZMP reformkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fogják kommunista pártnak hívni. Ez amúgy is nehezen körülírható, nem pontosan deffiniálható fogalom. Véleménye szerint a modern szociáldemokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári radikális gondolatokra is. Géczi József arról szólt, hogy a Pozsgay Imre vezette bizottság által kidolgozott pártprogram-tervezetet a reformkörök vitaalapnak tekintik, de szerinte e program mentén a progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte vannak olyanok, akik bármilyen programot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék hatalmukat. A párt vagyonát firtató kérdésre Szabó Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy független, ellenzéki szakértők bevonásával kell elkészíteni az MSZMP érvényes, folyó áron felbecsült vagyonleltárát. Ezt a kongresszus, illetve az ország nyilvánossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az állami juttatásokból származó rész társadalmasításáról azonnal tárgyalásokat kell kezdeni. A vagyoni kérdés megnyugtató rendezéséig mindenfajta új jogi megoldás, pénzügyi tranzakció megengedhetetlen, mert a párt érdekeivel ellentétes. (folyt.köv.)
1989. augusztus 29., kedd 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (3. rész)
|
Az MTI munkatársának e témához kapcsolódó kérdésére Szabó Zoltán elmondta, hogy a reformkörök szerint a Next 2000 Kft. szervezésének munkálataitis haladéktalanul le kell állítani. A középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást méltatva hangoztatták, hogy a párt kivonulását a munkahelyekről a reformkörök már régóta követelték, a jogállam felépítése, illetve a pártállam lebontása ezt a lépést szükségszerűvé teszi. Az MSZMP-n belüli erőviszonyokat százalékos arányban firtató tudósítói kérdésre úgy fogalmaztak, hogy ez számadatokban nem kifejezhető, de számon tartják, figyelik egymást a különféle platformok. Borsodban, Grósz Károly ,,hazájában,, masszív konzervatív erők léteznek, más a helyzet viszont Budapesten. Itt a reformgondolatok befogadására éhes többség él, amely a kongresszusig meggyőzhető a változás szükségességéről. A reformkörök kit tekintenek hiteles vezetőnek? - így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, akiket a tagság, illetve a nép annak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért ,,jutalom,, járt. Közölték azt is, hogy a hétvégi tanácskozáson a KB minden tagjáról megszavaztatják a küldötteket, bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A reformkörök a tradicionális kommunista-szocialista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a társadalmi egyenlőséget és szolidaritást, az esélyegyenlőséget, a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is - hangzott el válaszként az összegzés egy másik kérdésre. Abban sincs vita, hogy a reformkörök a polgárosodást, a részleges kapitalizációt, a világgazdaságba való visszailleszkedést óhajtják. A Rudé Právo tudósítójának kérdésére elmondták, hogy egymás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformerők kerülnek ki győztesen, szövetségesüknek tekintik a testvérpártokat és egyáltalán, minden baloldali erőt. Készek az együttműködésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is. (MTI)
1989. augusztus 29., kedd 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|