 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a
múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják
képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte,
hogy a párt tagjai közül sokan nem értenek egyet a reformkörök
nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani vagy
legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják
megnyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresszuson a
párt kétségtelenül meglévő konzervatív erői kerülnek többségbe. A
reformkörökbe tömörült párttagok - s ebben véleménye szerint
egyöntetű a vélemény - annak a pártnak már nem lesznek a tagjai.
Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták
az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit.
A tanácskozás első napjának estéjén pohárköszöntőt mond Németh
Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja.
Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók
számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a
meghívott vendégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala Megyei
Választmánya társadalmi elnökének, Géczi József politológusnak és
Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint ha az
MSZMP reformkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fogják
kommunista pártnak hívni. Ez amúgy is nehezen körülírható, nem
pontosan deffiniálható fogalom. Véleménye szerint a modern
szociáldemokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári
radikális gondolatokra is. Géczi József arról szólt, hogy a Pozsgay
Imre vezette bizottság által kidolgozott pártprogram-tervezetet a
reformkörök vitaalapnak tekintik, de szerinte e program mentén a
progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a
kettéválás. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte vannak olyanok, akik
bármilyen programot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék
hatalmukat.
A párt vagyonát firtató kérdésre Szabó Zoltán annak a
véleményének adott hangot, hogy független, ellenzéki szakértők
bevonásával kell elkészíteni az MSZMP érvényes, folyó áron
felbecsült vagyonleltárát. Ezt a kongresszus, illetve az ország
nyilvánossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az
állami juttatásokból származó rész társadalmasításáról azonnal
tárgyalásokat kell kezdeni. A vagyoni kérdés megnyugtató rendezéséig
mindenfajta új jogi megoldás, pénzügyi tranzakció megengedhetetlen,
mert a párt érdekeivel ellentétes. (folyt.köv.)
1989. augusztus 29., kedd 15:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|