 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (1. rész)
|
1989. augusztus 29., kedd - Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek.
- A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megállapodásokat
néha lezártnak, befejezettnek tekintik, noha ezekről még tovább
folyik a vita. Így történt ez a párttörvény egyik tételével, a
munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcsolatban is. Az MSZMP
küldöttsége ez ügyben kompromisszumot ajánlott a közös álláspontot
képviselő Ellenzéki Kerekasztalnak és harmadik oldalnak, de nem
született megállapodás. A felek a döntést elnapolták.
Jól tudjuk, hogy a munkahelyi politizálásról és a
pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP
tagságának körében, de más társadalmi csoportokban is.
A közvélemény számára félreérthetetlenül szeretnénk
megvilágítani az MSZMP küldöttségének álláspontját a munkahelyi
pártszervezetekről. Azt képviseljük, hogy az alkotmánybírák és a
bírák egyesülési jogát az Alkotmány korlátozza, ők semmilyen pártnak
nem lehetnek tagjai; biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési
jogát, de úgy, hogy meghatározott időn belül a pártszervezetek
kivonulnak a laktanyákból, szolgálati helyekről; a közhatalmi
intézményekben (miniszteriális szerveknél, tanácsoknál,
ügyészségnél) ne működjenek pártszervezetek.
Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szervezeti-vezetési
struktúrájába a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munkahelyeken
semmiféle tevékenységet nem folytathatnak.
- Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az
előbbiekben felsorolt helyeken, intézményeken túl semmilyen
munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Ehhez
azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szóltak: ez a
megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi
pártszervezetek működhessenek a lakóterületeken, tehát az üzemen
kívül. (folyt. köv.)
1989. augusztus 29., kedd 19:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|