|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak, akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét. Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról? A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették. Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (2. rész)
|
Véleménye szerint nem tekinthető manipulációnak az, ha egy-egy helyi szervezet országos vezetők megválasztását is kezdeményezi. Ez a világon mindenütt, például az amerikai elnökválasztásokon is így van. - Szerencsésebb lett volna azonban, ha tudok a jelölésről - mondta az államminiszter -, s a debreceni jelölőfórumon is kifejthetem az egyébként eléggé ismert nézeteimet. Szívesen részt vettem volna a tanácskozáson azért is, mert a kongresszusi felkészülésben a párttagság közvetlen megnyilatkozásait egyetlen országos vezető sem nélkülözheti. Pozsgay Imre a bizalom jeleként értékelte, hogy az elektorok nagy többsége jelölése mellett szavazott, s ennek tudatában vállalja a debreceni megméretést. Szavazással ítélje meg a város párttagsága: alkalmasnak tartja-e őt arra, hogy méltóképpen képviselheti Debrecen kommunistáit a pártkongresszuson. - Küldötté választásom esetén - mondotta végezetül Pozsgay Imre - mind az előkészítés során, mind a kongresszus idején folyamatosan részt kívánok venni a debreceni, illetve a Hajdú-Bihar megyei küldöttcsoport munkájában. (folyt.köv.) x x x
1989. augusztus 28., hétfő 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (3. rész)
|
Nem Pozsgay Imre az egyetlen országos vezető, akit helyi fórumokon kívántak az MSZMP októberi kongresszusának küldöttévé választani - tájékoztatták az MTI budapesti tudósítóját az MSZMP központi apparátusában. Nyers Rezsőt, a párt elnökét Szolnok, Berecz Jánost, a Központi Bizottság tagját Szabolcs-Szatmár megyében, Németh Miklóst, az MSZMP Elnökségének tagját, a Minisztertanács elnökét Budapesten, az V. kerületben, Horn Gyula külügyminisztert, a Politikai Intéző Bizottság tagját a Külügyminisztériumban, Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság tagját Hajdú-Bihar megyében és Kovács Jenőt, az MSZMP KB titkárát, a PIB tagját Szabolcs-Szatmár megyében választották meg küldöttnek, illetve küldöttjelöltnek. Annak ugyanis, hogy az MSZMP vezető testületeinek tagjait külön-külön küldötté válasszák, semmi akadálya sincsen. Hiszen a Központi Bizottság állásfoglalása, pontosabban javaslata úgy szól, hogy a kongresszuson szavazati joggal vegyenek részt a Központi Bizottság, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Arról azonban, hogy ők testületi tagságuknál fogva teljes jogú küldöttek lesznek-e, avagy sem, maga a kongresszus dönt majd, az ügyrend elfogadásakor. (MTI)
1989. augusztus 28., hétfő 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|