 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-nagygyűlés az Emberi Jogok Deklarációjának 200. évfordulóján (2. rész)
|
Kis János azt hangsúlyozta beszédében: történelmünk valamennyi
nagy forradalma az Emberi Jogok Deklarációjában lefektetett
alapelvekért küzdött. A demokrácia, a szabadság, az emberi jogok
oszthatatlanok - mutatott rá a szónok -, majd így folytatta: büszkék
vagyunk 1848, 1918 és 1956 magyar forradalmaira, mert el akarták
vezetni nemzetünket Európába. Mi is ezért küzdünk csendes
forradalmunkkal, s ezért tekintjük magyar ünnepnek az Emberi Jogok
Deklarációjának 200. évfordulóját. A továbbiakban kifejtette, hogy
ebben az országban több mint tíz éve folyik küzdelem az emberi
jogokért, az SZDSZ pedig büszke arra, hogy vezetői között olyan
személyek vannak, akik elejétől fogva részt vettek ebben a
küzdelemben. A cél az, hogy Magyarország valódi többpártrendszerű
demokrácia legyen, épp ezért az SZDSZ ellenez minden olyan
törekvést, amely a jelenlegi egypártrendszert egy másik párt
egypártrendszerével kívánja felváltani.
A nagygyűlés végén Vígh Mónika, a Fidesz választmányának tagja
megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Deutsch Tamást és Kerényi
Györgyöt Prágában bíróság elé állítják. Hangsúlyozta: nagy
történelmi tett volt az emberi jogok 200 évvel ezelőtti
deklarációja, de még nagyobb dolog lenne, ha az emberi jogokat a
világ minden táján tiszteletben tartanák, mert ezeknek a jogoknak az
érvényesülése nem köthető határokhoz.
A nagygyűlést követően a résztvevők a budapesti csehszlovák
nagykövetség elé vonultak, hogy kifejezzék tiltakozásukat a Prágában
letartóztatott két magyar fiatal bíróság elé állítása miatt. A
képviselet előtti fegyelmezett demonstráció résztvevői rövid időre
csatlakoztak a csehszlovák nagykövetség előtt kedd óta ülősztrájkot
folytató magyar fiatalokhoz. (MTI)
1989. augusztus 26., szombat 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|