|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódtak a nemzeti háromszög tárgyalásai
|
1989. augusztus 25., péntek - A Parlamentben pénteken folytatódtak a nemzeti háromszög csütörtökön megkezdett középszintű politikai megbeszélései. Az MSZMP tárgyalódelegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezeti. A tárgyalások megkezdésekor az elnöklő Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehet a sajtó. Ezt követően röviden összefoglalta a csütörtökön történteket. Elmondta: a tegnapi megbeszéléseken szó volt a BTK és a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákról. Középszinten konszenzus született abban, hogy a tárgyalófelek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. A felek egyetértettek abban, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl bíróságnak kell tárgyalnia. Az erőszakos eszközök alkalmazását kizáró jogi garanciákról tárgyalva a felek egyetértettek abban, hogy a munkavállalókat ne érhesse retorzió politikai meggyőződésük miatt. Visszautalták viszont további albizottsági tárgyalásokra az állampolgári jogok szószólója intézményének felállítását, illetve az erőszak fogalmának definiálását. Csütörtökön külön kiemelve tárgyaltak a háromoldalú megbeszélések nyilvánosságáról. Megállapodtak, hogy ezentúl a középszintű tárgyalásokon mindvégig jelen lehet a sajtó. Ugyancsak nem látják akadályát annak, hogy a Magyar Televízió heti rendszerességgel adjon tájékoztatást a háromoldalú megbeszélések menetéről. Pénteken a középszintű bizottság a választójogi törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatásával folytatta munkáját. (MTI)
1989. augusztus 25., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|