|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A háromoldalú politikai tárgyalások keretében csütörtökön, a Parlamentben ülést tartott a politikai megállapodásokban illetékes középszintű munkacsoport. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Kósáné Kovács Magda vezette. Az első napirendi pontot, amelyben az egyes albizottságok számoltak be arról, hogy az általuk tárgyalt témákban miben mutatkozik egyetértés és melyek a vitás pontok, a sajtó jelenlétében tárgyalták meg. Ez előrelépés a nyilvánosságban, mert korábban zárt ajtók mögött folytak a megbeszélések. A sajtó jelenlétét az EKA szorgalmazta. Az ellenzék az egész tárgyalás nyilvánosságát javasolta, végül kompromisszumos megoldás született: az első napirendi pont tárgyalásán lehettek jelen az újságírók. Az elnöklő Kukorelli István egyúttal bejelentette: a tanácskozás további részéről közös közleményt kívánnak kiadni, és pénteken együttes sajtótájékoztatót is terveznek.
Először az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság munkájáról adott áttekintést Drucker György (harmadik oldal). Kiemelte: egyetértés mutatkozik abban, hogy lényegesen szükséges módosítani az alkotmányt, s hatályon kívül kell helyezni a preambulumot. Ugyancsak azonosak a vélemények az államszocializmusra vonatkozó tételek eltávolításáról. A felek szerint az államszerkezetet lényegesn ki kell igazítani. Így szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a Parlamentnek alárendelt kormányra. Deklarálni kell, hogy az Országgyűlés a többpártrendszerű demokrácia alapintézménye. Mielőbb széles körben szükséges szabályozni az emberi és állampolgári jogokat is. A bizottság középszintű döntést vár olyan vitás kérdésekben, minthogy kitüntetett szerepet kapjanak-e az alkotmányban a köztulajdon különböző formái, miként szabályozzák az országgyűlési képviselői státus összeférhetetlenségét, milyen körüen korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak részvételét a pártokban. Ugyancsak eldöntendő, hogy kell-e már most új címer. A politikai pártok működésének szabályozásával foglalkozó bizottság tevékenységéről Horváth Balázs (EKA) elmondta: egyetértenek abban, hogy mely körökben kell korlátozni a pártokban való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt bejegyzésének egygik feltétele legyen vagyoni helyzetének tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben fogadhatnak el külföldi támogatást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (2. rész)
|
Horváth Balázs kifejtette: az EKA fenntartja azt a véleményét, hogy munkahelyen ne szerveződhessen és ne működhessen párt. Nincs konszenzus az MSZMP vagyonával kapcsolatban. Itt még érintkezési pontot sem találtak a felek. Az EKA szerint az MSZMP-nek el kell számolnia vagyonával a nemzetnek, s amíg ez a kérdés nem oldódik meg, nem várható előrelépés. Fejti György ehhez hozzászólva rámutatott: az MSZMP nem lát gondot abban, hogy vagyonnyilatkozathoz kössék a pártok bejegyzését, és erre hajlandó is. Ám úgy vélekedett, hogy az MSZMP vagyonának feltérképezésére a nemzeti háromszög nem illetékes. A választójogi törvény kialakításával foglalkozó munkacsoport tevékenységéről Tóth András (MSZMP) elmondta, hogy a törvénytervezet előrehaladott állapotban van. Az 52 szakaszból már csak hét a vitás. Hozzátette: ezek egyike sem elvi jellegű, nem olyan, amely a választójog gyakorlásának érvényesítését érintené, vagy pedig az egyes pártok érdekeivel ellentétes lenne. Egyetértenek abban, hogy kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tartani. Vita van viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi forma alkalmazásának aránya. A bizottságnak még ki kell dolgoznia a választások nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, valamint szükség van választási etikai kódexre is. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával foglalkozó bizottság munkájáról Kutrucz Katalin és Hack Péter (EKA) számolt be. Kutrucz Katalin elmondta: a büntető anyagi joggal kapcsolatos témákban lényegében befejeződött a munka. Megállapodás született az állam elleni bűncselekmények megítéléséről. Hozzátette: a Btk. módosításával az alkotmánynak is módosulnia kell, mert csak így tölti be feladatát jól a büntetőjog. Eredménynek könyvelte el, hogy az izgatás kikerül az állam elleni bűncselekmények köréből. Nincs megállapodás viszont a katonai büntetőeljárás alkalmazásáról. Az EKA szakértői szerint nem indokolt, hogy nem katonai jellegű bűncselekmény esetén katonai bíróság ítélkezzen a fegyveres erők tagjai felett. Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy katonai bíróság csak a Magyar Néphadsereg tagjai felett ítélkezhessen. Ezenkívül megemlítették a nyomozási határidő kérdésének fontosságát, valamint azt, hogy megegyezzenek a hatáskör elvonásának tilalmában, azaz: a Legfel sőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmilyen ügyet. (folyt. köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:05
|
Vissza »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó rehabilitálásáról is. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja. Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény. Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét. A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|