|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó rehabilitálásáról is. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja. Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény. Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét. A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|