|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A háromoldalú politikai tárgyalások keretében csütörtökön, a Parlamentben ülést tartott a politikai megállapodásokban illetékes középszintű munkacsoport. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Kósáné Kovács Magda vezette. Az első napirendi pontot, amelyben az egyes albizottságok számoltak be arról, hogy az általuk tárgyalt témákban miben mutatkozik egyetértés és melyek a vitás pontok, a sajtó jelenlétében tárgyalták meg. Ez előrelépés a nyilvánosságban, mert korábban zárt ajtók mögött folytak a megbeszélések. A sajtó jelenlétét az EKA szorgalmazta. Az ellenzék az egész tárgyalás nyilvánosságát javasolta, végül kompromisszumos megoldás született: az első napirendi pont tárgyalásán lehettek jelen az újságírók. Az elnöklő Kukorelli István egyúttal bejelentette: a tanácskozás további részéről közös közleményt kívánnak kiadni, és pénteken együttes sajtótájékoztatót is terveznek.
Először az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság munkájáról adott áttekintést Drucker György (harmadik oldal). Kiemelte: egyetértés mutatkozik abban, hogy lényegesen szükséges módosítani az alkotmányt, s hatályon kívül kell helyezni a preambulumot. Ugyancsak azonosak a vélemények az államszocializmusra vonatkozó tételek eltávolításáról. A felek szerint az államszerkezetet lényegesn ki kell igazítani. Így szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a Parlamentnek alárendelt kormányra. Deklarálni kell, hogy az Országgyűlés a többpártrendszerű demokrácia alapintézménye. Mielőbb széles körben szükséges szabályozni az emberi és állampolgári jogokat is. A bizottság középszintű döntést vár olyan vitás kérdésekben, minthogy kitüntetett szerepet kapjanak-e az alkotmányban a köztulajdon különböző formái, miként szabályozzák az országgyűlési képviselői státus összeférhetetlenségét, milyen körüen korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak részvételét a pártokban. Ugyancsak eldöntendő, hogy kell-e már most új címer. A politikai pártok működésének szabályozásával foglalkozó bizottság tevékenységéről Horváth Balázs (EKA) elmondta: egyetértenek abban, hogy mely körökben kell korlátozni a pártokban való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt bejegyzésének egygik feltétele legyen vagyoni helyzetének tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben fogadhatnak el külföldi támogatást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|