|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kiútkeresés Európa közepén
|
München, 1989. augusztus 16. (SZER, Világhíradó) - Kiútkeresés Európa közepén - ez a címe az egyhetes martonvásári sorsközösségi tábornak, amely a hét végén Sopronban fejezi be találkozóját, csatlakozna a vasfüggöny helyi szombat-vasárnap megtartandó "Páneurópai piknikhez". A sorsközösségi tábor minden napján egy-egy szomszédos ország a téma. A "Vízágyúk a Vencel téren" címmel megtarott Csehszlovákia-napra több prágai meghívott nem jelent meg. A szervezők nem tudják miért: ezekben az augusztus 21-iki évfordulót megelőző napokban a prágai magánlakások telefonjai nem működnek. A találkozón számos szlovákiai magyar vesz részt. A Csehszlovákia-nap programján jelen volt két prágai fiatalember a Demokratikus Kezdeményezés csoporttól. A nap eseményeiről Varga Györgyöt kérdezem, a sorsközösségi tábor Csehszlovákia-napjának vitavezetőjét és tolmácsát. - A két fiatalember, akik a Demokratikus Kezdeményezést képviselték, ismertették velünk a jelenlegi csehszlovákiai helyzetet, majd az egyes polgárjogi mozgalmak alakulóban lévő programjairól esett szó, végül pedig 1968 volt - mondjuk így - a cseh résznek a zárótémája. Ezt követően Kézler István kapott szót, aki a szlovák-magyar és a szlovák-cseh kérdésről beszélt részletesebben. - A kérdések az előre megadott témákhoz kapcsolódtak, vagy pedig elkanyarodott a vita a nemzetiségi kérdésről, ami minden bizonnyal a jelenlévő magyarokat elsősorban érdekelte, és más aktuális kérdések felé is? (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|