|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
főcím: "Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást" alcím: Beszélgetés Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel
|
Az augusztus 20-i megemlékezésekről, az ünnep mondanivalójáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményének egyes tartalmi kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyarországi látogatásáról nyilatkozott Paskai László bíboros, eszteromi érsek. A magyar katolikus egyház vezetője bevezetőjében elmondta, hogy az idei ünnepség abban különbözik a korábbiaktól, hogy most szorosabban kapcsolódnak egymáshoz a társadalmi és egyházi megemlékezések. A Szent István napi hivatalos ünnepség programja Esztergomban éppen úgy magában foglalja a bíborosi szentmisét - délelőtt fél 11-kor a Bazilikában - mint az ezt követő megemlékezést a Bazilika előtti téren, ahol Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke mond beszédet. A másik különbözőség az, hogy 42 év után ismét lesz Szent Jobb körmenet Budapesten. Paskai László emlékeztetett e körmenet hagyományaira; nemcsak egyházi jellegű megemlékezés volt, hanem társadalmi esemény is. Megemlítette, hogy a legutolsó Szent Jobb körmenet 1947-ben volt, délután 3 órakor kezdődött, s a Szent István Baziliától a Hősök teréhez vezetett. Ezt a körmenetet, melyen a társdalmi élet képviselői is részt vettek, Mindszenty József bíboros, hercegprímás vezette. Most, a délután 5 órakor kezdődő szentmise után indul a körmenet, amelyen szintén ott lesznek a társadalmi élet reprezentánsai, a diplomáciai testületek képviselői. Az ünnephez kapcsolódik az a megemlékezés, melynek helyszíne a budai vár. XI. Ince pápa halálának 300. évfordulója kapcsán a Mátyás templomban tartott szentmise után - ez augusztus 19-én lesz - Kacziba József püspök megkoszorúzza a vár fölszabadításában nagy szerepet vállaló pápa szobrát. Az idei Szent István ünnep tartalmi mondanivalójáról szólva a bíboros ismételten kiemelte a Szent Jobb körmenet felújítását, amely "külső jelkép is ahhoz, hogy magyarságunknak a társadalmi, közösségi életben is a múlt hagyományaira kell épülnie. A másik mondanivalót abban találom meg, hogy a közösségi és társadalmi élethez nélkülözhetetlenül szükséges erkölcsi értékekre irányítja a figyelmet az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. A közösségi életben erre mindenképpen szükség van. (folyt.)
1989. augusztus 15., kedd 13:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|