|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Állásfoglalás a ,,nemzeti háromszög,, tárgyalások nyilvánosságáról (OS)
|
1989. augusztus 10., csütörtök - A nemzeti háromszög tárgyalások az ország sorsáról, jövőjéről folynak. Titkosságuk azonban kikezdheti a tárgyaló felek iránti bizalmat, kétessé teheti a legtisztább szándékokat. A feleknek tudatában kell lenniük, hogy a társadalom támogatását aligha bírhatja tartósan egy olyan politikai és gazdasági egyeztető fórum, amely tárgyalás-taktikai okokra hivatkozva kirekeszti a közvéleményt a szakértői tárgyalásokról. A nemzeti háromszögnek az 1989. június 21-én kötött politikai megállapodás következtében lehetősége van meghatározni, a parlamenti munka kereteit: befolyásolhatja a törvényhozás menetét, egyezséget köthet az alkotmányos jogszabályok szövegtervezetéről. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az ország házában folytatott politikai egyeztető fórum tárgyalásainak ne legyen legalább ugyanolyan nyilvánossága, mint amilyen 1988 ősze óta a képviselőházi tanácskozásoké. Meggyőződésünk szerint haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy a sajtó munkatársai a nemzeti háromszög alsó és középszintű tárgyalásain jelen lehessenek és onnan tudósíthassanak -, ahogy az a parlamenti bizottsági üléseken szokás. A felsőszintű tárgyalásokat pedig - a parlament plenáris üléséhez hasonlóan - a közvélemény színe előtt kell megtartani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy e megbeszéléseket mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítse. Ezen túlmenően valamennyi tárgyalás szó szerinti jegyzőkönyvét, az ezzel kapcsolatos okmányokat - ugyanúgy mint az Országgyűlés plenáris ülésének dokumentumait - hiteles helyen, az Országgyűlési Könyvtár és a megyei könyvtárak szabad polcain hozzáférhetővé kell tenni minden érdeklődő számára. Ahogy ezt a parlamenti bizottsági ülések jegyzőkönyveivel is tenni kellene. A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület ügyvivő testülete (OS)
1989. augusztus 10., csütörtök 10:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|