|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Néppárt és a szovjet nagykövetség kapcsolata
|
München, 1989. augusztus 8. (SZER, Világhíradó) - Felröppent egy hír, miszerint több, nemrégiben alakult párt képviselői találkoztak a budapesti szovjet nagykövetség alkalmazottaival. Erről munkatársunk, Lángh Júlia a Magyar Néppárt szóvivőjét, Varga Csabát kérdezte meg: - Varga Csaba nyilatkozott néhány nappal ezelőtt, hogy három politikai párt vezetői találkoztak a szovjet nagykövettel. Az egyik tehát a Néppárt volt. Varga Csaba Ki kereste a kapcsolatfelvételt: Önök -, vagy a szovjet nagykövet? - A kapcsolatfelvételt mindkét oldalról szorgalmazták, tehát nemcsak a Magyar Néppárt kívánt találkozni a szovjet nagykövetség munkatársaival. - Mikor történt ez a találkozó? - A Magyar Néppárt július 5-ikén délután találkozott a Szovjet Kultúra Házában a szovjet nagykövetség munkatársaival. A Magyar Néppárt régóta foglalkozott azzal a kérdéssel: nemcsak a nyugati, hanem a keleti kapcsolatot is mindenképpen jó lenne bővíteni, és a kapcsolatépítést elkezdeni. - Milyen témákat vetettek fel az aktuális kérdések közül, miről volt szó? - Ez a találkozó - az első találkozó volt - azt a funkciót töltötte be, hogy először is mind a két fél kölcsönösen a másikat tájékoztassa arról hogy mit csinál, milyen elképzelései vannak. A Magyar Néppárt elnökségéből nyolcan jelentek meg a találkozón, ugyanennyien voltak a szovjet nagykövetség részéről is. Mi az első másfél-két órában elmondtuk a Magyar Néppárt programját, ennek legfontosabb elemeit, a 10 alapelvet, utána pedig kifejtettük, hogy külpolitikailag milyen elképzeléseink vannak a következő 3-5 év fejlődésére. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|